November 10-én búcsús szentmisével tisztelegtünk Szent Márton, egyházközségünk védőszentje előtt névünnepe alkalmából.

Az ünnepi szentmisén zsúfolásig megtelt a plébániatemplomunk, ahol Málnási Demeter gyimesközéploki plébános prédikációjában részletesen ismertette Szent Márton élettörténetét, egészen a születésétől elhunytáig. Az elhangzottak tükrében a szeretetközösséget, mint a szent életpéldájának egyik üzenetét emelte ki. Meglátása szerint ugyanis Szent Márton szeretetközösségben élt katonáival, ahogyan remeteségében és püspökségében is közösséget vállalt az őt követőkkel, híveivel, paptestvéreivel. „Mit üzen ma nekünk Szent Márton példája? Először is azt, hogy józanul, alázatosan gondolkodjunk magunkról és vágyódjunk megosztani embertársainkkal Jézus szeretetét, az örömhírt. Nekünk is meg kell tanulnunk sorsközösséget vállalni egymással, meg kell szabadulnunk előítéleteinktől, és alázattal, Jézus Krisztus lábmosó szeretetével fordulnunk egymás felé” – hangsúlyozta a szónok.

A továbbiakban az idei év nehézségeire reflektált, amellyel szembe kellett nézniük a szentmártoniaknak az év során. Rámutatott arra is, hogy az árvizet, az úzvölgyi eseményeket úgy lehetett kibírni, hogy volt Márton püspök, a szentmártoniak égi védőszentje közbenjárt értük, hogy helyt tudjanak állni. Málnási Demeter emiatt arra bátorította a híveket, hogy köszönjék meg ezt a segítséget a Jóistennek és főként Márton püspöknek. A szentmise után a gyermekek a hittanteremben ismerkedhettek a tűnemezeléssel: a kihelyezett eszközök mind gazdára leltek: kis kezek készítettek színesebbnél-színesebb nemezképeket.